Pillar Alapítvány > Rólunk > Alapító okirat

Alapító okirat

ALAPÍTÓ OKIRAT

módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben

 

Alapító: Dr. Göncz Kinga

 

az alapító a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján az alábbiak szerint határozza meg a Fővárosi Bíróság által 2000. október 9. napján kelt, 9. Pk. 60948/1999/4. számú végzésével 7989. sorszám alatt közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett PILLAR Alapítvány módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát (a 2011. április 29. napján kelt alapító okirat módosítás alapján végrehajtott módosítások és kiegészítések félkövér, dőlt betűvel kerültek beszerkesztésre a jelen okiratba):


1.) AZ ALAPÍTVÁNY NEVE: PILLAR Alapítvány

AZ ALAPÍTVÁNY JELLEGE: közhasznú szervezet

Az alapítvány a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény 4.§-ában foglaltak szerint közhasznú szervezetként jön létre, arra tekintettel a törvény 26.§ c) 3., 4., 5., 6., 11., 13. és 19. pontjaiban meghatározott feladatokat valósít meg.

2.) AZ ALAPÍTVÁNY SZÉKHELYE: 1055 Budapest, Szent István körút 13.

3.) AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA:

Az Pillar Alapítvány céljai összegezve:

-       Programok, előadássorozatok megrendezése euroatlanti integrációs témakörben, a lakosság és a civil szervezetek tájékoztatása az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről (26. §. /c/ 4,5,6,19)

-       A magyar és európai fiatalok szakmai elősegítése (uniós, kisebbségi és euroatlanti témakörökben), valamint az ifjúsági önszerveződés támogatása.

-       Hazai és nemzetközi rendezvények, konferenciák szervezése a magyar  kisebbségkutatással kapcsolatban (26§/c/4,6,19)

-       A Magyarországon, valamint külföldön élő kisebbségek kutatása (26§/c/3,11,13)

-       A Magyarországon, valamint külföldön élő kisebbségek jogegyenlőségének támogatása kiadványok publikálásának jegyében (26§/c/11,13)

-       A Magyarországon, valamint külföldön élő kisebbségek oktatásának segítése tréningek szervezésével és kiadványok publikálásával (26§/c/11,13)

-       A Magyarországon, valamint külföldön élő kisebbségek kultúrájának megőrzése (26§/c/6,13)

-       A kisebbségkutatás terén szerzett tapasztalatok terjesztése kiadvány és Internetes honlap útján (26§/c/4)

-       Kutatás, oktatás és képzés az Európai Unió és Magyarország csatlakozása valamint az euroatlanti kapcsolatok témakörben ((26§/c/3,4,19)

-       A magyar Európa klubok közti kapcsolatfelvétel elősegítése (26§/c/3)

-       A magyar Európa klubok kutatásainak segítése (26§/c/3,6)

-       A magyar Európa klubok tevékenységének ismertetése (26§/c/4)

-       A magyar Európa klubok más országok Európa klubjaival való kapcsolatfelvételének elősegítése (26§/c/3,4,19)

Európa szerte számos Európa klub működik. Ezek a szervezetek az európai ifjúság ismereteit hivatottak bővíteni a közös Európa jegyében. Az Európa klubok általában helyi kezdeményezések, melyek mind nemzeti, mind nemzetközi szinten együttműködnek. Eme kooperáció számos oktatási módszert alkalmaz a különféle témák megismertetésében. A tapasztalatokat megosztva ezen klubok az oktatás terén nélkülözhetetlen munkát végeztek az elmúlt évtizedek során.

Az eredmények láttán szeretnénk Magyarországon egy Európa klubot alapítani. Mivel hazánkban már létesültek hasonló kezdeményezések, az általunk alapításra kerülő PILLAR Alapítvány központi közvetítő szerepet töltene be a nemzeti Európa klubok számára, biztosítva az európai ifjúsági szervezetek közötti kommunikáció lehetőségét. Egy működő rendszer létrehozásához ezen koordinációs központnak olyan modellt kell megteremtenie, mely biztos alapot nyújt az európai kezdeményezések számára.

Elsődleges célunk azonban a kisebbségek helyzetének vizsgálata (26§/c/3) Európa különböző országaiban, de elsősorban Magyarországon. Programunk több nemzetet foglal magába, a nemzetközi együttműködés feltétlenül szükséges a megvalósítás érdekében.

A nemzetközi kooperáció jegyében konferenciák megszervezését is vállaljuk. Az ilyen típusú nemzetközi találkozók során Európa számos országából érkeznének résztvevők, akik a Magyarországon élő kisebbségek élethelyzetének kutatatásában vállalnának aktív közreműködést. A konferenciát és az eredményeket összefoglalva szeretnénk egy kiadványt publikálni, mely tanulmányaival és kiegészítő anyagaival segítséget nyújthat mind a magyar, mind a külföldi kisebbségi oktatás terén. (26§/c/3,11,13)

Mindemellett szeretnénk segíteni azokat a fiatalokat, akik komolyan érdeklődnek mind a Magyarországon, mind a külföldön élő kisebbségek iránt. Az érdeklődők mellett a kutatásba bekapcsolódhatnának az érintettek, az adott kisebbség képviselői (26§/c/11,13) (pl.: határmenti településekből, közösségekből) biztosítva a lehetőséget, hogy bemutassák tradícióikat, rámutassanak lehetőségeikre, és saját szemszögükből ábrázolják mindennapi körülményeiket, környezetüket. Mindennek előfeltétele azonban, hogy a PILLAR Alapítvány saját maga is közreműködjön az illetékes szervekkel való kapcsolatfelvételben, a kijelölt témák forrásainak felkutatásában és a kisebbségi képviselőkkel történő személyes találkozás létrehozásában.

Az eredmények összegzését elősegítve egy Internetes honlap létrehozását is terveinkbe foglaltuk (26§/c/4). Figyelembe vettük, hogy a huszonegyedik század hajnalán célszerű, vagy talán nélkülözhetetlen a széleskörű kommunikáció megteremtése, mely kapcsolatot létesít az azonos célokkal rendelkező fiatalok között. A honlapon található mindenkori anyagok (esszék, tanulmányok, fotók, képek) letölthetőek. A diákok az adatszerzés mellett bármikor adatszolgáltatókká is válhatnak, amennyiben a honlapra egy-egy újabb anyagot juttatnak fel, mely később mások által is hozzáférhetővé válik.

A Pillar Alapítvány célkitűzése, hogy segítséget nyújtson a lakosság gazdaságilag és szociálisan hátrányos helyzetű csoportjainak az integrációs felkészüléséhez, valamint, hogy az Európa-tudat megerősítése által összefogja, segítse és képezze az Európai Unió és az euroatlanti kapcsolatok iránt érdeklődő fiatalokat és tanulni vágyókat országszerte. Mindemellett az Alapítvány konferenciák és kutatások szervezése által hangsúlyt fektet a magyar és európai kisebbségek helyzetének feltérképezésére, Magyarországon kiemelt helyet biztosítva a roma kisebbséggel kapcsolatos témáknak. A Pillar Alapítvány Budapesten és Debrecenben működtet Pillar Európa Klubokat, amelybe minden 17-30 év között, a fenti témákban elkötelezett fiatal beléphet. A Pillar tevékenysége két fő pilléren nyugszik: egyrészről a lakosságot tájékoztató és felkészítő programokon (EU vitaestek, képzések és szakmai tréningek, tájékoztató internet-oldal és publikációk készítése, valamint EU Roadshow-k szervezése), másrészről a Pillar Klub tagok és további érdeklődők részére szervezett tevékenységeken (azonos érdeklődési körbe tartozó fiatalok szakképzése, pályázatok, belföldi és nemzetközi konferenciákon, illetve kulturális programokon való részvételi lehetősége). A Pillar európai irányú nemzetközi programjai mellett, mérlegelve a 2001-es nemzetközi események következményeit fontosnak tartja az európai és euroatlanti kapcsolatok dinamikus fejlődésének elősegítését, amely célkitűzéséhez csereprogramok, kulturális és oktatási programok, ifjúsági találkozók és tudományos kutatás megvalósítása révén kíván hozzájárulni. Továbbá az Alapítvány szakmai tapasztalatát felhasználva segítséget nyújt és közreműködik a fenti témákat érintő pályázatok megírásában.

Az alapító úgy rendelkezik, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében az Alapítvány

-       pályázatokat ír ki,

-       minden olyan támogatási formát finanszíroz, amelyek a fenti célok magvalósítását szolgálják és segítik elő.

            A pályázat azonban nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). A pályázatnak minden esetben nyíltnak, a pályázati eljárásnak szabályozottnak kell lennie, és biztosítani kell a pályázatban kiírt feltételek tisztaságát.

 Az alapítvány vállalja, hogy céljai megvalósítása során közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem fogad el. Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet a jövőben sem folytat.

 

4.) AZ ALAPÍTVÁNYHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS:

            Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely bel- és külföldi természetes személy és szervezet, intézmény csatlakozhat, aki a 3. pontban megfogalmazott célt, valamint ezen alapító okirat rendelkezéseit elfogadja és a cél eléréséhez vagyoni hozzájárulást ad.

            Az alapítvány vagyonát a csatlakozó bármilyen módon gyarapíthatja pénz, ingatlan vagy ingó vagyontárgy, vagyonértékű jog, szolgáltatás, eszköz stb. adományozásával. Az ingatlan adomány elfogadásához a kuratórium döntése szükséges.

 

5.) AZ ALAPÍTVÁNY VAGYONA:

            Az alapító a 3. pontban meghatározott célok elérése érdekében az indulóvagyon összegét 100.000,- azaz egyszázezer - forintban határozta meg.

            Külföldi fizetőeszközben történő felajánlás esetén az alapítvány külön devizaszámlát nyit és a befolyt összeget deviza vagy forint formában használja fel a kezelő szerv döntése alapján.

            Az alapítvány vagyonát növeli a vagyon kamat hozadéka az esetleges vállalkozás nyeresége, valamint az adományozók, csatlakozók adományi felajánlásai.

            Az alapítvány induló vagyonának 2%-át kell lekötött betétként kezelni, ezen elkülönített összegen felüli vagyon, valamint a teljes vagyon hozadéka egyaránt felhasználható az alapítványi célokra.

            Az alapítvány vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében - azokat nem veszélyeztetve - végezhet. Az alapítvány a gazdálkodás, vállalkozás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységére kell fordítani.

Az alapítvány vagyonát a Kuratórium kezeli.

 

6.) AZ ALAPÍTVÁNY GAZDÁLKODÁSA:

            Az alapítvány Kuratóriuma jogosult és köteles az alapítvány vagyonának gyarapítására és kezelésére. A Kuratórium az alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapító okiratban meghatározott célokra használja fel, illetve fordíthatja.

            A Kuratórium a konkrét pénzügyi, gazdálkodási döntéseinek végrehajtásával külső szervezetet, céget bízhat meg.

            Az alapítvány - a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve - másodlagos tevékenységeként vállalkozást folytathat, illetve vállalkozásokhoz csatlakozhat, azonban annak nem lehet korlátlanul felelős tagja.

            Amennyiben az alapítvány az államháztartás alrendszereitől támogatásban részesül, úgy arra az azt biztosító támogatóval köteles szerződést kötni, amelyben annak feltételeit a felek rögzítik, különösen az elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

            Az alapítvány a gazdálkodásáért, a vagyonkezelésért felelős személyt (a Kuratórium elnöke és tagjai, a Kuratórium határozata vagy szerződés alapján az alapítvány képviseletére vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult személy), valamint az alapítvány támogatóját, illetve a Ptk. 685.§ b) pont szerinti hozzátartozóját cél szerinti támogatásban, juttatásban nem részesítheti, kivéve azon szolgáltatásokat, amelyek a célokkal összhangban bárki által igénybe vehetők.



7.) AZ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA:

            Az alapítvány működésével kapcsolatos felhívásokat, pályázati kiírásokat, tájékoztatásokat a kuratórium a www.pillar.hu című internetes honlapján teszi közzé.

            Az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt belső beszámolókba és jelentésekbe való betekintést – az arra illetékes személyek részére – a Főtitkár biztosítja.

            Az alapítvány közhasznúsági jelentéseit a kuratórium a www.pillar.hu című internetes honlapján teszi közzé.

 

8.) AZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA:

             Az alapítvány kezelő szerve az alapító által létrehozott kuratórium, melynek létszáma öt fő. A kezelő szerv tagjait, elnökét az alapító határozatlan időtartamra jelöli ki. Amennyiben a kuratórium tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja, és másik kuratóriumot jelölhet ki.

A kuratórium elnöke

 Ibránszki Tibor

Tagok:

Tamási József Gergely

Harkányi László

Szabó Csilla

Walter János

            A Kuratórium üléseit évente legalább négy alkalommal tartja, biztosítva az alapítvány rendeltetésszerű működését. A Kuratórium összehívása írásban történik a Kuratórium elnöke részéről. A Kuratórium üléseit az elnök vezeti.

            A Kuratórium összehívását bármely tag kezdeményezheti az elnöknél írásban a kívánt napirendi pontok megjelölésével.

            Rendkívüli ülést összehívni, az elnök illetve a tagok többségének javaslatára a napirend megjelölésével lehet, illetve akkor ha a felügyeletet gyakorló ügyész írásban azt indítványozza.

            Az ülés napirendjét - az elnök javaslata alapján - a Kuratórium fogadja el.

            Az ülések összehívása során a meghívókat a napirendi pontokkal, valamint az ülések anyagaival, az ülést megelőző 8 nappal a Kuratórium tagoknak el kell juttatni.

            A Kuratórium akkor határozatképes ha tagjainak többsége jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

            A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, illetve készíteni, amelyet a Kuratórium elnöke, valamint két másik tag lát el kézjegyével.

            A kuratóriumi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a Kuratórium döntéseit meg kell küldeni a Kuratórium tagjainak.

            A Kuratórium határozatait Határozatok Könyvében vezeti, amelyből a Kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

 

 A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 -        a Khtv. 7.§ (2) bekezdésében foglaltak szerinti, az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban álló belső szabályzat elfogadása és módosítása, amely rendelkezik:

-       olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges: személye) megállapítható,

-       az alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről,

-       az alapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról,

-       döntés az alapítványi célokkal kapcsolatos súlyponti kérdésekről, az éves és a hosszútávú tervekről,

-       az éves beszámolók, így különösen a közhasznúsági jelentés elkészítéséről, illetve azok elfogadásáról, nyilvánosságra hozatalának módjáról való döntés,

-       a mindenkori számviteli szabályok szerint elkészített mérleg elfogadása,

-       döntés az alapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról,

-       döntés pályázatok kiírásáról és a feltételek meghatározásáról, valamint döntés a pályázatok elbírálásáról, továbbá az alapítvány tevékenységének és gazdálkodásának, illetve azok adatainak nyilvánosságra hozataláról,

-       az Alapítvány munkaszervezete tagjainak megválasztása és felmentése, ezen személyek feladatainak és díjazásának megállapítása a Kuratórium által elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján.


            A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685.§ b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója élettársa (továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármely más előnyben részesülhet, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

            A kuratóriumi tagok munkájukat díjazás nélkül végzik.

 

8/A) AZ ALAPÍTVÁNY FELÜGYELŐ SZERVE:

            Az Alapító rögzíti, hogy az Alapítvány várható éves bevétele az Ötmillió forintot eléri, ezért rendelkezik egy 3 főből álló Felügyelő Bizottság létrehozataláról.

            A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Alapítvány mint közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Alapítvány mint közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

            A Felügyelő Bizottság tagja az Alapítvány mint közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

            Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 a)    a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

 b)    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.


            Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

            Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

            A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Összehívásáról a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik oly módon, hogy az írásos meghívókat a napirend egyidejű közlésével ajánlott postai küldemény formájában juttatja el a Felügyelő Bizottság tagja részére. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén tagjai közül legalább 3 személy jelen van.

            A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyhangú döntéssel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. A Felügyelő Bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni.

            A Felügyelő Bizottság elnöke készítteti el a jegyzőkönyvet és foglaltatja írásba a határozatokat, valamint vezeti a Felügyelő Bizottság Határozatainak Könyvét. A határozatok könyve tartalmazza a Felügyelő Bizottság döntéseinek tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát valamint személyét. A jegyzőkönyveket a Felügyelő Bizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti.

            A Felügyelő Bizottság döntéseiről a Felügyelő Bizottság elnöke az érintetteket írásban, ajánlott postai küldeménnyel értesíti és gondoskodik a határozatoknak az Alapítvány székhelyén történő azonnali, 8 naptári napra történő kifüggesztéséről. A kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít bele.
A Felügyelő Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbségi döntéssel hozza meg.


A Felügyelő Bizottság elnöke és tagja:

Elnök: Pető Bálint

Tajgai:

Rosta Miklós

dr. Halász Mónika

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

 a)    a Kuratórium elnöke vagy tagja,

 b)    az Alapítvánnyal mint közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

 c)    a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

 d)    az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

            A Felügyelő Bizottság elnökére és tagjára értelemszerűen irányadók a jelen Alapító Okiratban valamint a Ksztv-ben a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőivel kapcsolatban meghatározott összeférhetetlenségi rendelkezések.

 

9.) A KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS:

            Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásának határideje a tárgyévet követő év május 31-e. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés jóváhagyásának (az erről szóló határozathozatal) módja a következő:

            Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés jóváhagyása tárgyában összehívott Kuratórium akkor határozatképes, ha valamennyi tag jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

10.) AZ ALAPÍTVÁNY KÉPVISELETE:

 Az alapítvány képviselője a Kuratórium.

            A bankszámla feletti jogosultságot a kuratórium elnöke és bármely kuratóriumi tag vagy – amennyiben a Gazdasági Igazgató a kuratórium tagja vagy az alapítvány alkalmazottja – a Gazdasági Igazgató látja el együttesen. A bankszámla feletti rendelkezésre az alapítvány képviselője bármely kuratóriumi taggal vagy – amennyiben a Gazdasági Igazgató a kuratórium tagja vagy az alapítvány alkalmazottja – a Gazdasági Igazgatóval együtt jogosult.

A Ptk. 74/C. §. (4) bekezdése alapján a Kuratórium az Alapítvány alkalmazottját/alkalmazottait az Alapítvány képviseletére és az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezési jog gyakorlására jogosíthatja fel oly módon, hogy az alkalmazottak egymással együttesen vagy az alkalmazott egy kuratóriumi taggal együttesen jogosult ezen jog gyakorlására. A képviseleti jog gyakorlásának konkrét módját és terjedelmét - a jelen Alapító Okirat keretei között - az adott kuratóriumi határozat tartalmazza.


11.) VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK:

            Az Alapítvány vezető tisztségviselői a Kuratórium elnöke és tagjai, az Alapítvány Vezetősége, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

            Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kuratórium, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

            A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

            A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.



12.) AZ ALAPÍTVÁNY MEGSZŰNÉSE:

            Az alapítvány határozatlan időre jött létre. Megszűnése esetén az alapítványi vagyont más, hasonló célú alapítvány javára kell fordítani.


13.)            A kuratórium munkájában résztvevő személyek - jelen okirathoz csatolt nyilatkozatok aláírásával - a kuratóriumi tagságot elfogadják és az alapító okiratban foglaltakat tudomásul veszik, valamint kijelentik, hogy tevékenységükkel mindenkor az alapítványi célok megvalósítását kívánják szolgálni.

 


14.) EGYÉB RENDELKEZÉSEK:

Az alapítvány tekintetében a munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke gyakorolja.

            Az alapító tudomásul veszi, hogy az alapítvány közhasznú szervezetként történő működéséhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges.

            A jelen egységes alapító okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezései az irányadók.


Budapest, 1999. október 1.

 

Göncz Kinga

alapító